Ízületi és izomfájdalom neurózissal. Izomfájdalom és ízületi fájdalom

Weingart, H. Allescher Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Kommentár: Prof. Pap Ákos A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása.

A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed. Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése.

Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory—Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia A konkrét eset Anamnézis Egy 71 éves asszonyt fokozódó mellkasi fájdalom miatt mentővel szállítottak sürgősségi osztályra.

Nehézlégzés nem volt tapasztalható. A fájdalmak nem kapcsolódtak a légvételekhez, sem egyéb mozgáshoz. A beteg tüdőgyulladás miatt ízületi és izomfájdalom neurózissal napja antibiotikumot szedett. Számottevő korábbi betegségei: 2-es stádiumú szívkoszorúér-betegség és diabeteses nefropátián alapuló, kompenzált veseelégtelenség.

Állandó gyógyszereit köztük mg acetil-szalicilsavat a felvétel napján már bevette. Vizsgálatok Elhízott, de legyengült általános állapotban lévő nőbeteg jelentkezett felvételre.

6 eset, amikor az izomfájdalom rossz előjel lehet

Az EKG-n balszár-blokk jeleit észlelték, a megfelelő repolarizációs zavar kíséretében. A laboratóriumi vizsgálatok közül a troponin T teszt negatív volt, a kreatinin-kináz CK és a laktát-dehidrogenáz LDH vérszintje szintén a referenciatartományon belül volt. A CRP-szintet és a D-dimérek értékét viszont kórosan magasnak találták. A vérgázanalízis nem mutatott eltérést. A mellkasi röntgenfelvétel a páciens korának megfelelő állapotot tükrözött, beszűrődés nem volt látható.

A jobb szívfél normálisnak tűnt, nem volt tágabb, a pulmonális középnyomás értéke nem volt emelkedett. Az anamnézis felvétele során a beteg elmondta, hogy az előző nap óta keveset evett, mert szilárd táplálék fogyasztása nyomán erősödtek a fájdalmai.

A 3 órával később elvégzett ellenőrző troponinszintmérés szintén negatív eredményt adott. A nyelési nehézség miatt a felvételt követő reggelen nyelőcső- gyomor- ízületi és izomfájdalom neurózissal nyombéltükrözést végeztünk. Ennek során soor oesophagitist diagnosztizáltunk 1.

Kórisme, kezelés és kórlefolyás A ízületi és izomfájdalom neurózissal oesophagitisre való tekintettel, amiért elsősorban az antibiotikum-kezelést tettük felelőssé, az antibiotikum adagolását azonnal leállítottuk, és flukonazol-terápiát kezdtünk, perifériás fájdalomcsillapító kezeléssel kiegészítve. A következő napokban a panaszok gyorsan csökkentek, olyannyira, hogy a beteget hamarosan elbocsáthattuk osztályunkról, azzal a feltétellel, hogy a flukonazol-terápiát a Megbeszélés Gyakran előfordul, hogy a mellkasi fájdalmakról panaszkodó beteget a mentőorvos heveny szívkoszorúér-szindróma gyanúja miatt utalja kórházba.

Elsődleges feladat — különösképp erre utaló előző betegségek és kockázati profil esetén — ennek igazolása vagy kizárása.

Az izom- és ízületi fájdalom fajtái, okai és kezelése

Nagyon fontos azonban, hogy ezzel párhuzamosan gondosan és alaposan kikérdezzük a beteget az előzményekről. A sürgősségi helyzet és a rendelkezésre álló idő rövidsége gyakran korlátozza a kórházi felvételt megelőző anamnézisfelvételt, ezért a betegeket ismételten ki kell kérdezni.

Az ismertetett esetben is csupán a további diagnosztikai lépések tervezésekor derült fény a tüneteket kísérő odynophagiára. Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Többnyire fenyegető jelnek tekintjük, ha a vezető tünet a mellkasi fájdalom. Gyakori azonban, hogy a betegek csupán diffúz nyomásérzésről vagy mellkasi égő érzésről panaszkodnak. A fájdalom nyomásgyakorlással is kiváltható, összefügghet a légvétellel, mozgással, terheléssel. Az orvos számára az elsődleges feladat az akut életveszélyt jelentő, azonnali 2.

fokú bokaízület kezelése beavatkozást kívánó állapotok felismerése. E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az akut életveszély kizárását követően az esetleges nem kardiális eredetű működési zavarok és betegségek felderítésére is meg kell tenni a megfelelő lépéseket.

A diagnosztikai lépések gondos és ésszerű megválasztásában segítséget nyújthat a nem specifikus tünetek hátterében álló okok gyakoriság szerinti rangsorolása. Definíció A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak okai lehetnek a légutak, a mediastinalis ízületi és izomfájdalom neurózissal pl. A betegség lehet gyulladásos, daganatos, tromboembóliás természetű, illetve sérülés következménye. A különböző okok különböző gyakorisággal fordulnak elő, ezeket a fő differenciáldiagnosztikai szempontokkal együtt az 1.

A lehetséges szívbetegségek — mindenekelőtt a heveny szívkoszorúér-betegség — mellett elsősorban az aorta betegségei, a tüdőembólia és a légmell sorolhatók az életveszélyes állapotok közé. Diagnosztikai lehetőségek Az új keletű mellkasi fájdalmakról beszámoló beteget néhány egyszerű vizsgálatnak kell alávetni, hogy kizárható legyen az életveszély. A részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett 12 elvezetéses EKG készítendő, továbbá el kell végezni néhány iránymutató laboratóriumi vizsgálatot troponin T vagy I, laktát-dehidrogenáz, kreatin-kináz, CK-MB, D-dimérek.

Ezek segítségével azonosíthatók, illetve nagy valószínűséggel kizárhatók a heveny kardiopulmonális betegségek ST-elevációval járó infarktus, tüdőembólia. A szívultrahang-vizsgálat segítséget nyújt a további differenciáláshoz falmozgászavarok, bal és jobb kamrai szisztolés és diasztolés működés, a billentyűk állapota, perikardiális folyadékgyülem, heveny jobbszívfél-terhelés.

Az ergometria is irányt mutathat az ST-szakasz alakulása terhelés hatására. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik. A bonyolult műszeres diagnosztika megtervezéséhez szükség van a részletes kórelőzményre és az alapos fizikális vizsgálatra. Az egyes alcsoportokban specifikus vizsgálatok állnak rendelkezésre a helyzet tisztázásához.

A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó kórképek A már említett 1. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az egyes kórképeket, szakterületek szerint csoportosítva.

Gasztroenterológiai kórképek A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat 2. A lehetséges okok tisztázásának fő eszköze a hasnyálmirigy-gyulladás vagy epekövesség gyanúja esetén elvégzendő hasi ultrahangvizsgálat mellett a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés. A nyelőcső megtekintésekor azonnal felállíthatók bizonyos makroszkópos diagnózisok: reflux, soor, Barrett-nyálkahártya, ruptura. A makroszkópos eltérést nem mutató nyálkahártya betegségeinek azonosításához szövetmintát kell venni, ami lehetőséget ad egyes ritka kórképek, pl.

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek legfontosabb tulajdonságai

Ugyanazon vizsgálat keretében megítélhető a gyomor és a nyombél állapota fekélyek. Ha a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés lelete nem mutat kóros eltérést, és jellegzetes kísérő tünetekről van tudomásunk pl. Ha nem erozív refluxbetegségre NERD vagy nem savas refluxra gyanakszunk, ízületi és izomfájdalom neurózissal, illetve pH-méréssel egybekötött impedanciamérés végzendő. Az alsó nyelőcsőzáró izom elégtelen működésének következtében a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe.

A sav izgatja a laphámszövetben található idegvégződéseket, gyulladásos reakciót válthat ki. Klasszikus esetben a beteg gyomorégésről vagy retroszternális égő érzésről és nyomásérzésről panaszkodik. A panaszok jelentkezhetnek függőleges vagy fekvő testhelyzetben, és kisugározhatnak a hát felé. Bizonyos élelmiszerek csokoládé, kávé, fehérbor elősegíthetik a tünetek jelentkezését. A fájdalomérzet, a savas gyomortartalom felböfögése, keserű íz érzése mellett nyelési nehézségek is jelentkezhetnek.

Kórisme nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés, pH-metria és esetenként kombinált impedanciamérés útján nyerhető. Ha a tükrözés során nem mutatkoznak gyulladásos jelek a Z-vonalban, illetve a kardia területén, akkor valószínűleg nem erozív refluxbetegséggel NERD állunk szemben. A gyomorégés mint vezető tünet csökkentésére protonpumpagátlók PPI adhatók. A tüneteket enyhítheti a táplálkozási szokások megváltoztatása, továbbá prokinetikumok alkalmazása. Súlyosabb fokú refluxbetegség esetén fontos a betegség lefolyásának követése, egyrészt a terápia sikerességének megítélésére PPI alkalmazásakormásrészt ízületi és izomfájdalom neurózissal metapláziás elváltozások Barrett-nyálkahártya korai felismerése végett 4.

Gombás, vírusos ízületi és izomfájdalom neurózissal bakteriális oesophagitis Legyengült immunrendszer HIV, immunszuppresszív kezelés, citosztatikumok, antibiotikumok szedése mellett gyakori a nyelőcső fertőződése. Soor oesophagitis esetén 5.

Izomfájdalom okai, kivizsgálása és kezelése

A soor oesophagitis a nyelési nehézségek és nyelési fájdalmak mellett retroszternális fájdalomérzést is kiválthat. A hosszabb ideig tartó, nagy dózisú PPI-kezelés szintén hajlamosíthat soor oesophagitisre.

Az I-es vagy II-es típusú herpes simplex, a cytomegalia- továbbá a herpes zoster vírus akár immunkompetens személyek nyelőcsövét is megtámadhatja, ám a soor oesophagitishez hasonlóan ezek a betegségek is többnyire immunszupprimált állapotban fordulnak elő.

Izom- és ízületi fájdalom kezelése Izomfájdalom, és ízületi fájdalom A fájdalom természetes figyelmeztető jelzése szervezetünknek, hogy valami nincs teljesen rendben. Lehet csoportosítani aszerint, hogy milyen testrészeken jelentkezik, vagy aszerint hogy mi a kiváltó oka a fájdalomnak. Egy biztos, mindig arra ösztönöz, hogy figyelmünket a fájó pontra irányítsuk, és lehetőség szerint találjuk meg a fájdalmat kiváltó tényezőket. Ezek meghatározása nem mindig egyszerű, és addig is, míg a kiváltó okot nem sikerül megtalálni és megszüntetni, nagyon fontos a fájdalom csillapítása.

A kórisme az endoszkópia során látható klasszikus makroszkópos jelek pl. Mallory—Weiss-szindróma Ha az émelygést hányás kíséri, s különösen akkor, ha a hányás rendszeresen ismétlődik, előfordulhat, hogy a visszaáramlás miatti heveny nyomásterhelés hatására a cardia területén felületes vagy mély repedés keletkezik a nyálkahártyán 6.

Gyakori, hogy a hányadék vért tartalmaz. A nyálkahártya-repedés heveny retroszternális fájdalomérzést is okozhat. Boerhaave-szindróma A Boerhaave-szindróma 7. A betegek többnyire instabil állapotban vannak, nehézlégzésük, cianózisuk, szapora szívverésük vagy keringési elégtelenségük van.

A fizikális vizsgálat során gyakran tapintható a bőr emphysemája a nyak területén. A diagnózis alátámasztása történhet mellkasi röntgenfelvétellel — melyen látható a mediastinumban lévő levegő, illetve a pleurális folyadékgyülem — vagy a nyelőcső célzott, vízoldékony kontrasztanyag adásával kiegészített röntgenvizsgálatával.

A spontán nyelőcső-ruptura elég ritka esemény.

Az oesophagus átfúródása vagy iatrogén úton áll elő, vagy daganat okozza, esetleg heves öklendezés váltja ki. A ízületi és izomfájdalom neurózissal motilitási zavarai A nyelőcső neuromuszkuláris zavarai motilitási problémákat okozhatnak, melyek az izomzat görcse, illetve a falat megakadása miatt mellkasi fájdalmakkal járhatnak.

• Ízületi és gerinc kezelési technikák
• Legtöbb esetben az izomfájdalom nem több egy pár napig tartó kellemetlenségnél.
• Izomfájdalom és ízületi fájdalom
• A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek legfontosabb tulajdonságai | Tények Könyve | Kézikönyvtár
• OTSZ Online - Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom
• Adebit tabl.

A diffúz kenőcsök térd sérülések kezelésére gyakran okoz retroszternális fájdalmat vagy szorító érzést, részben nyelési nehézségeket is. Ilyenkor megszaporodnak a nem perisztaltikus, szimultán, többcsúcsú nyelőcsőkontrakciók a nyelés során.

A panaszok órákig is fennállhatnak. Falatmegakadáskor gyakori a hányás aktív indukciója. Idősebb emberek gyakorta szenvednek motilitási zavaroktól. Achalasia esetén a torlódó folyadék vagy táplálék, illetve a nyelőcső túlzott feszülése okoz mellkasi fájdalmakat, melyek kisugározhatnak a karba, a hátba vagy az alsó állkapocsba.

Ilyen esetben is ízületi és izomfájdalom neurózissal a fájdalmat az aktív visszaáramoltatás. A baktériumok vagy gombák megtelepedése által kiváltott retenciós nyelőcsőgyulladás további retroszternális panaszokat okozhat.

Ezek olykor nagyon hasonlítanak a refluxbetegség tüneteire. Az achalasia tüneteinek hátterében az alsó nyelőcsőzáró izom LES csökkent elernyedési képessége vagy elernyedési képtelensége áll. A társuló tünetek — emésztetlen ételmaradék sugárban történő kihányása, kellemetlen szájszag, aspirációval és köhögési rohamokkal járó passzív alvás közbeni regurgitáció — alapján már az anamnézis utalhat e betegségre.

Olykor nehézséget okoz a betegség elkülönítése az angina pectoristól, mivel ezek a panaszok is javulhatnak nitrovegyületek hatására. A diagnózis felállításához az endoszkópia mellett rosszindulatú daganatos betegségek és nyelőcsőgyulladás kizárása nyelőcsőpép-nyeletéses vizsgálat a röntgenképen pezsgősüveg formájú nyelőcső és manometria alkalmazható 8.

A manometria során észlelhető fontos jelek: a nyelőcső tubuláris részén hiányzó elsődleges perisztaltika, az alsó nyelőcsőzáró izom csökkent vagy teljesen hiányzó elernyedése, az alsó nyelőcsőzáró izom nyugalmi nyomásának emelkedett értéke. A különleges hipermotilis achalasia eseteiben többnyire a normálisnál erősebb, nem perisztaltikus összehúzódások észlelhetők a nyelőcső disztális szakaszán.

A hiperkontraktilis nyelőcső más néven diótörő-nyelőcső az oesophagus mozgászavara, melyben az izomzat összehúzódása a normálisnál nagyobb fokú és túlságosan sokáig akár 6 másodpercig vagy tovább tart. A manometria nagy amplitúdójú, abnormális, hosszú ideig tartó összehúzódásokat jelez főként a nyelőcső disztális szakaszán. Ezek az erőteljes izom-összehúzódások spontán vagy a nyelés hatására jönnek létre.

1. 6 eset, amikor az izomfájdalma rossz előjel lehet | BENU Gyógyszertárak
2. Boka duzzanat, de nem fáj
3. Térdízület sokkhullám-kezelése
6. Ему нужно было добраться до центра Галактики, чтобы уяснить себе эту простую истину.

A túl sokáig tartó összehúzódások zavarhatják a nyelőcső működését. Mivel a kóros izom-összehúzódások nyugalomban és terhelés közben egyaránt jelentkezhetnek, s a fájdalmak kisugározhatnak a hátba, az állkapocsba vagy a karokba, szoros differenciáldiagnosztikai kapcsolat áll fenn az instabil angina pectoris és a hiperkontraktilis nyelőcső tünetegyüttese között. A nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés és a pépnyeletéses röntgenvizsgálat lelete az esetek többségében negatív, ezért e betegséget gyakran nem ismerik fel.

Kezelése megkísérelhető nitroglicerin, izoszorbid-dinitrát vagy kalciumantagonista adásával. Különösen súlyos esetben a nyelőcső izomzatának részleges bénítására lehet szükség botulinumtoxin injekció vagy akár miotómia alkalmazásával.

• Ízületi fájdalmak ezoterikus
• A fejfájás Nincs még elege, hogy csillapítatlanul erősen fáj a feje?
• Izomfájdalom okai, kivizsgálása és kezelése - FájdalomKözpont
• Az izomfájdalom lehetséges okai - HáziPatika
• Az izom- és ízületi fájdalom fajtái, okai és kezelése | BENU Gyógyszertárak
• Izomfájdalom okai, kivizsgálása és kezelése Létrehozva:

A nyelőcső hipomotilitása kollagenózis pl. A falat nehezített továbbjutása a nyelőcsőben, illetve a társuló reflux retroszternális fájdalmakat válthat ki. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, ízületi és izomfájdalom neurózissal A heveny hasnyálmirigy-gyulladást kísérő heves epigasztriális fájdalom olykor szívizominfarktus vagy aorta-disszekció gyanúját kelti, mivel a ízületi és izomfájdalom neurózissal a hátba is kisugározhat.

Ilyen esetekben a vér lipázszintje, a CRP-szint és a leukocitaszám segíthet a helyes diagnózis felállításában. A hasi ultrahangvizsgálat során gyakran látható hasnyálmirigy körüli folyadékgyülem vagy intraperitoneális szabad folyadék. Néha előfordul, hogy a heveny epehólyag-gyulladást kísérő, a has felső részében jelentkező fájdalom a mellkas elülső részébe vagy akár a jobb vállig is kisugárzik.

A helyes kórisme felállítását az anamnézis adatai közül a fájdalom kólikás jellege, valamint a kísérő tünetek émelygés, hányás, láz vagy hidegrázás segítik; a fizikális vizsgálat során a has jobb felső részében tapasztalt nyomásérzékenység irányíthatja a figyelmet az epehólyag-gyulladás lehetőségére. A gyanút hasi ultrahangvizsgálat igazolhatja az epehólyag falának megvastagodása vagy az epehólyag körül látható folyadékgyülem alapján. Amióta megnőtt a szívkoszorúér-betegség gyógyítása céljából végzett sztentbeültetések száma, egyre több beteg szed hosszú távon acetil-szalicilsavat.

Ez a vegyület erozív gastritisen kívül fekélybetegséget is előidézhet, ami a mellkas irányába kisugárzó epigasztriális fájdalmat okozhat 9. Tüdőgyógyászati kórképek A mellkasi fájdalmak eredetének tisztázását célzó tájékozódó vizsgálatok pulmonológiai vonatkozású része egyszerű és gyorsan kivitelezhető, a részletes kivizsgálás azonban időigényes lehet és bonyolult berendezések alkalmazását teheti szükségessé.

A mértékadó vizsgálat, a két síkban elvégzett mellkasi röntgenfelvétel mellett CT-vizsgálatra is szükség lehet.

Összeszedtük a leggyakoribb típusokat és a legjobb tippeket enyhítésükre. Az izomláz A legismertebb izomfájdalom az izomláz, amely izmaink túlterhelésekor jelentkezik. A fájdalmat a relatív oxigénhiány miatt keletkező tejsav, illetve a terhelés hatására bekövetkező mikroszakadások okozzák.

A mellkasi röntgenátvilágítás és a mellkasi CT között jelentős különbség van a beteget érő sugárterhelés tekintetében, amit figyelembe kell venni a diagnosztikai algoritmus kidolgozásakor.

A bronchoszkópia segíthet annak eldöntésében, hogy daganatról vagy gyulladásos betegségről van-e szó, emellett terápiás beavatkozások leszívás, öblítés, vérzéscsillapítás eszköze is lehet. Légmell Légmell kialakulásához vezethet többek között heves köhögési roham, orvosi beavatkozás pl. Esetenként előfordul spontán légmell is, ez szorosan kapcsolódik a krónikus nikotinabúzushoz.

Már a hallgatózás is fölveti a légmell gyanúját gyengült légzési hangok az egyik oldalonami kilégzés alatt készített mellkasi röntgenfelvétellel igazolható. Feszülő légmell esetén alapvető jelentőségű a diagnózis azonnali felállítása Tüdőembólia A tüdőartériák valamelyikének elzáródása rendszerint mellkasi fájdalmat, szapora szívverést és légszomjat okoz.

A tüdőembóliát kísérő mellkasi fájdalom oka a mai napig tisztázatlan; feltételezik, hogy a betegség akut szakaszában a központi tüdőartériák kitágulása okozza a fájdalomérzetet.

A későbbi szakaszban a szövetelhalás és az érintett tüdőrészt határoló mellhártyaterületek következményes gyulladása lehet a fájdalom oka. Tüdőembólia gyanúja esetén a korai diagnózis eszközei a elvezetéses EKG, a D-dimérek és a troponin vérszintjének meghatározása, a vérgázanalízis és a szívultrahang-vizsgálat akut jobbszívfél-terhelés, a szívsövény paradox mozgása.

A tüdő kontrasztanyagos CT-vizsgálata alátámasztja a diagnózist. Ha felmerül a lábszárvéna-trombózis gyanúja, célravezető a láb vénáinak Doppler-vizsgálata. Pleuritis sicca Mellhártyagyulladásra utalnak mindenekelőtt a légvétellel összefüggő mellkasi fájdalom, a halkabb légzési hangok és olykor a mellhártya-dörzszörejek. Gyakori, hogy egyidejűleg a bronchopulmonális területen is fertőzés bronchitis, pneumonia, pleuropneumonia áll fenn.

Súlyosabb esetben a betegség lefolyása során izzadmány képződik, ami röntgenvizsgálattal vagy mellhártyaultrahanggal kimutatható. Nagyobb kiterjedésű izzadmány a későbbiek során leszívható, akár diagnosztikai céllal is. Tracheobronchitis A gégétől a szegycsont kardnyúlványáig terjedő, égő jellegű nem csak fekvő helyzetben ilyenintenzív légzés hatására erősödő mellkasi fájdalmak hátterében gyakran a légcső és a főhörgők bakteriális vagy vírusos fertőzése áll.