Új közös jogorvoslatok. A perorvoslati eljárások az új Pp.-ben - Jogászvilág

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról

Bevezető gondolatok A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jog­intézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen empirikus kutatás ujjcsukló, hogyan kell kezelni levont következtetések ismertetése.

Tekintettel arra, hogy az A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete 2. A jogegységi perorvoslattól a törvényességi óvásig A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat nem minden előzmény nélküli jogintézmény a magyar büntetőeljárás történetében, mai formáját azonban a büntetőeljárási jogszabályok folyamatos fejlődésének eredményeképp érte el.

Éppen ezért, a téma elméleti megalapozásához elengedhetetlen a jogintézmény — és elődei történetének áttekintése. A jogintézményt az Az Alkotmánybíróság egyúttal elrendelte mindazon büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a törvényességi óvás eredményeképp a jogerős határozatnál a terhelt számára hátrányosabb döntést hoztak, feltéve, hogy az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.

csukló sérülés

Kiváltképp alkotmányellenesnek új közös jogorvoslatok, hogy a törvényességi óvás emelése diszkrecionális jog, amely — nem gyakorlása esetén — lehetővé teszi törvénytelen ítéletek hatályban maradását, illetve azt, hogy az arra jogosultak — a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke — annak tárgyában indokolás nélküli határozattal döntsön. A gyakorlat áttekintése során megállapítást nyert az is, hogy a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl — azaz a ténylegesen és elsődlegesen a jogegység biztosítása érdekében — emelt törvényességi óvások száma elenyésző, tehát a törvényességi óvás gyakorlati alkalmazását tekintve — eredeti rendeltetésével ellentétesen — valójában jogorvoslati természetűnek minősült.

Míg a jogorvoslati funkció alkotmányos követelménye a felek alanyi joga a jogorvoslathoz, a törvényességi óvás kizárólagos jogosultjai a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz a feleknek nem csupán alanyi, hanem semmilyen joguk nincsen arra, hogy az említett jogosultak ténylegesen óvást emeljenek. A jogosultak diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek, azaz arról, hogy pontosan mely esetekben emelnek óvást, a saját belátásuk szerint, maguk döntenek.

Az óvás eredményeképp született határozatok pedig csak akkor hatályosak a felekre nézve, ha az óvásra a megóvott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kerül sor, amely eljárásjogi határidő megtartása szintén kizárólag a jogosult belátásától függ.

A jogorvoslati új közös jogorvoslatok biztosítani hivatott formai garanciák bevezetését az Alkotmánybíróság érvelése szerint ugyanakkor éppen a jogegységi funkció zárja ki, hiszen az elvi iránymutatást szolgáló jogegységi döntéshez elengedhetetlenül szükséges az esetek kiválasztásának, azaz a szelekció jogának biztosítása, így a két funkció egymással összeférhetetlen és egy jogintézményben nem megvalósítható.

közös főzet

A jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonság követelménye ugyanis — többek között — nem csak a normavilágosság követelményét, hanem az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságának követelményét is magában foglalja.

Ehhez pedig elengedhetetlen a szükséges eljárásjogi garanciák biztosítása, hiszen a jogintézmények csak az eljárási normák betartásával működhetnek alkotmányosan.

A törvényességi óvás kapcsán Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a jogintézmény — szemben például a perújítás esetében meghatározott novum esetkörével — nem felel meg a jogerő áttöréséhez szükséges alkotmányossági feltételnek, mivel ismérvei nem elég pontosan meghatározottak: az Alkotmánybíróság érvelése szerint a törvénysértés és a megalapozatlanság önmagukban is tágan értelmezhető, bizonytalan fogalmak, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetében azonban e kérdések — különös tekintettel a jogerővel kapcsolatos — további, az alkotmánybírósági határozat indokolásán kívül eső büntető eljárásjogi aggályokhoz vezettek, amelyekre jelen tanulmány későbbi részében utalok.

A törvényességi óvás alkotmányellenességének megállapításának alapját ugyanakkor elsősorban a már említett, az óvás emelésére jogosultak diszkrecionális jogköre és az ezzel összefüggő bizonytalanság képezték. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat — és annak hatályos szabályozása Az ismertetett Alkotmánybírósági határozatot követően az Új közös jogorvoslatok arra, hogy ezt az eljárást már az ügyben érintett felek kezdeményezhették [13] , vele kapcsolatban nem merültek fel a korábbiakhoz hasonló alkotmányossági aggályok.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot az Alkotmánybíróság döntését követően — a normaszöveg lényegét tekintve ma is hatályos formájában — az A miniszteri indokolás szerint azért, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy előfordulnak olyan — súlyos — jogsértések, amelyek nem más módon kiküszöbölhetők.

A megváltozott jogerőfelfogás további, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot érintő folyománya, hogy a hatályos normaszöveg szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen is bejelenthet [Be.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlata — A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlatát tágabban a — közötti időszakban vizsgáltam, amely vizsgálati időszak kiválasztásának objektív indoka, hogy a vizsgált tízéves periódus új közös jogorvoslatok kellően tág ahhoz, hogy a jogintézmény alkalmazásának legújabb gyakorlatára vonatkozó releváns adatokat, tendenciákat megismerhessük; ugyanakkor éppen elég szűk ahhoz, hogy az e tárgyban hozott összes hozzáférhető határozatot áttekinthessük.

Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben

A teljesség kedvéért megjegyzendő továbbá a vizsgálati időszak megválasztásának azon praktikus indoka is, hogy a legtöbb, a kutatás szempontjából releváns adat — így Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatók, a Legfőbb Ügyész Országgyűlési Beszámolói, illetve az anonim határozatok tárában közzétett döntés — ebből az időszakból áll rendelkezésre.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat előfordulása új közös jogorvoslatok Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész által közölt adatok A Vélhetően az alkalmazott statisztikai módszerek különbözőségére vezethető vissza az, hogy a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolóiban és statisztikai tájékoztatókban közölt adatok egymástól némiképp eltérnek: A legfőbb ügyész A beszámoló tanúsága szerint azonban a jogintézmény alkalmazhatóságának törvényi korlátai mindösszesen 9 ügyben tették lehetővé a jogorvoslati indítvány tényleges benyújtását Az eljárások túlnyomórészt a vádlottak vagy védőik kérelmére indultak, a törvényi korlátok ugyanakkor ebben az évben is csupán 10 ügyben engedtek teret a jogorvoslati indítvány benyújtásának.

a fájdalom okai a kis ízületekben

A Legfelsőbb Bíróság ezek közül a beszámolási időszakban érdemben 6 indítványt bírált el és valamennyinek helyt adott. A beszámoló szerint ez részben azzal is magyarázható, hogy az ügyészek által a kezdeményezők számára adott tájékoztatások eredményeképp szélesebb körben ismertté váltak a jogintézmény alkalmazásának korlátai.

A beérkező kérelmek közül 7 esetben volt lehetőség jogorvoslati indítvány benyújtására, ebből a Legfelsőbb Bíróság a beszámoló lezártáig 4 ügyet bírált el és valamennyi esetben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának. A ízületi gyulladás deformációs kezeléssel Kúria az általa elbírált mind az 5 ügyben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának.

Jogorvoslati indítvány benyújtására ebből ténylegesen 9 esetben került sor. A Kúria az új közös jogorvoslatok elbírált 7 ügyből 6 esetben adott helyt az indítványnak, 1 esetben pedig elutasította azt. Ezek benyújtására a törvénysértően elrendelt új eljárások mellett jellemzően a bűnismétlés téves megállapítása vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése folytán került sor. Jogorvoslati indítvánnyal a legfőbb ügyész 26 alkalommal élt, amelyek közül a beszámoló lezártáig a Kúria 11 jogorvoslati indítványt bírált el és azoknak minden esetben helyt adott.

A Jogorvoslati indítvány benyújtására ténylegesen 16 esetben került sor. A Kúria az adott időszakban összesen 24 jogorvoslati indítványt bírált el, és azoknak minden esetben helyt adott. A ös évhez hasonlóan ban is többször került erre sor a másodfokú bíróság törvénysértő hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárást elrendelő határozatával kapcsolatban. A legfőbb ügyész indítványaira a Kúria deklaratív jellegű határozatban állapította meg a törvénysértést, így csökkent a törvénysértő, az eljárásokat indokolatlanul meghosszabbító hatályon kívül helyezések száma.

Emellett továbbra is tipikusan a visszaesői minőség téves megállapítása vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése miatt került sor a törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentésére. Emelkedett azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a külföldi ítélet törvénysértő elismerése vagy a bűnismétlés törvénysértő megállapítása miatt volt szükség a rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ugyanakkor csupán két esetben volt szükség törvénysértő hatályon kívül helyezés miatt jogorvoslat bejelentésére a törvényesség érdekében.

A Legfőbb Ügyészség ebből arra következtetett, hogy a korábbi évek eredményes indítványai nyomán kialakult a megfelelő bírósági gyakorlat. A Kúria az évben 24 jogorvoslati indítványt bírált el — 22 esetben helyt adva a legfőbb ügyészi indítványnak.

ízületi duzzadó spray

Ezek közül az egyik — jelen tanulmány kéziratának lezártakornem hozzáférhető — jogorvoslati indítvány annak a kérdésnek a vizsgálatára irányult, hogy a jogerős ítéletből kirekesztett, a külföldi hatóság által szolgáltatott bizonyítékot valóban törvénysértően, provokáció útján szerezték-e meg. Az anonim határozatok tárában közzétett, törvényesség érdekébeN bejelentett jogorvoslat eredményeképp született határozatok empirikus vizsgálata A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlatának vizsgálatának második lépéseként felkutattam és megvizsgáltam az anonim határozatok tárában elérhető, és között született releváns, összesen 44 darab határozatot.

A határozatok áttekintésének eredményeképp a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat 4 tipikus alkalmazási új közös jogorvoslatok azonosítottam a törvénysértésre okot adó körülmények szerint: külföldi ítélettel kapcsolatos problémák 1az elítélt visszaesői minőségével kapcsolatos problémák 2tárgyalás mellőzésével kiszabott, eljárásjogi okból törvénysértő büntetések 3illetve egyéb 4.

Az alábbiakban ezen esetkörök bővebb kifejtése olvasható. A törvénysértés oka 3. Külföldi ítéletekkel kapcsolatos problémák A legnépesebb esetkört — a 44 vizsgált határozat közül 20 ebbe a kategóriába tartozik — a külföldi ítéletekkel kapcsolatos törvénysértések alkotják.

Jogorvoslati lehetőségek

Ezeknek többségében — 12 ügyben — a törvénysértéshez a már korábban elismert külföldi ítélet ismételt elismerése vezetett. Ezekben az ügyekben a Kúria megállapította, hogy a bíróságok utóbb született végzései, amelyekben a külföldi ítélet érvényét elismerték, törvénysértők, új közös jogorvoslatok a határozatokat hatályon kívül helyezte és a terheltekkel szemben a büntetőeljárást megszüntette.

Ezen ügyek megoldását gyakorlatilag a ne bis in idem elve és a res iudicata fogalma adja, lényegük pedig, hogy az ítélt dolog tényére figyelemmel büntetőeljárást nem lehet indítani, vagy a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták. A Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria ezekben az ügyekben a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte, és a külföldi ítélet érvényének új közös jogorvoslatok érdekében indított újabb eljárást az További 9 eset a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával, illetve annak átvételével volt kapcsolatos: ezekben vagy a feltételes szabadság törvénysértő kizárása, tartama, vagy a kiszabott szabadságvesztés tartama volt a törvénysértés oka.

Egy további esetben a külföldi ítélet érvényének elismerését tagadta meg törvénysértően a bíróság.

A perorvoslati eljárások az új Pp.-ben

Az elkövető visszaesői minősége A vizsgált határozatok között a második legnépesebb csoportot — ből 13 határozat — azon ügyek képezték, amelyekben az alapügyekben eljárt bíróságok nem a törvénynek megfelelően rendelkeztek az elítélt visszaesői minőségéről. Az elkövető visszaesői minőségének a vele szemben folyatott újabb büntetőeljárásokban anyagi és eljárásjogi szempontból is kiemelt jelentősége van, ugyanis számos jogkövetkezménnyel bírhat.

Éppen ezért, ha a korábban eljárt bíróság ügydöntő határozatában nem, vagy törvénysértően rendelkezett erről, az újabb büntetőeljárásban nem alkalmazhatók a visszaesői minőség jogkövetkezményei. További két esetben [35]  a határozatoknak az elítélt erőszakos többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése volt törvénysértő.

Ez utóbbi ügyek sajátossága, hogy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat eredményeképp hozott ítéletével a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett mindkét esetben enyhítette az elítélt szabadságvesztés büntetését. Megjegyzendő, hogy az új büntetőeljárási törvény a tárgyalt esetkört az egyszerűsített felülvizsgálat körébe vonja: egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elítélt visszaesői minőségéről Be.

A jogalkotó ezáltal a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatétól eltérő, új jogcímet teremtett az elmulasztott vagy a törvénysértő visszaeső minőségre vonatkozó rendelkezés korrekciójának lehetőségére, [36]  egyúttal szűkítette a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat igénybevételének lehetőségét.

a boka ízületei artrózisa

Tárgyalás mellőzése A vizsgált határozatok harmadik csoportjában — amelybe 5 ítélet tartozik — a törvénysértés oka a tárgyalás mellőzésével, eljárásjogi okból törvénysértően kiszabott büntetés volt. Ezen ügyekben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság, illetve később a Kúra ellentmondásos gyakorlatot folytatott. Az alapügyekben eljárt bíróságok három esetben tárgyalás mellőzésével közérdekű munka büntetést szabtak ki — amelyre az akkor hatályban volt Be.

A Legfelsőbb Bíróság ezek közül egy ügyben ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényt sértett akkor, amikor tárgyalás mellőzésével közérdekű munkát szabott ki, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte új közös új közös jogorvoslatok az elsőfokú bíróságot a törvénysértés kiküszöbölése végett új eljárás lefolytatására utasította.

A Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek indokolásában kifejtette, hogy az alapügyekben nem a közérdekű munka anyagi jogi feltételek hiányában történt kiszabása volt törvénysértő, hanem az, hogy arra tárgyalás mellőzésével került sor. Tekintettel arra, hogy a Be. Mivel a törvénysértés megállapítása nem érintette a kiszabott büntetés — anyagi jogi, illetve a jogorvoslat elbírálásakor eljárásjogi — törvényességét, a megtámadott határozattal kiszabott és a jogorvoslati eljárás során végrehajtásában felfüggesztett közérdekű munka végrehajtása utóbb foganatosítható volt.

Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben

Ítélete indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az alapügyben kiszabott szabadságvesztés neme, tartama és végrehajtásának felfüggesztése nem sért büntető anyagi jogszabályt.

A törvénysértést az jelentette, hogy az adott tartamú szabadságvesztés kiszabására tárgyalás mellőzésével került sor. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott a Be. Ha megítélése szerint helye van enyhébb büntetésnek, akkor ezt maga kiszabhatja, a megtámadott határozatot megváltoztathatja 1vagy ennek érdekében hatályon kívül helyezheti 2.

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról

Utóbbi esetben a megismételt eljárásban a bíróság sem köteles enyhébb büntetést kiszabni, csupán súlyosabbat nem szabhat ki.

Ha viszont a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a kiszabott büntetés megfelelő mértékű új közös jogorvoslatok nem sért büntető anyagi jogszabályt, akkor álláspontja szerint nem indokolt a hatályon kívül helyezés és a döntési jogkör továbbadása, a Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslatra okot adó törvénysértés megállapítására szorítkozhat. Egyéb ok A fenti kategóriákba nem sorolható ügyek közös vonása — azon túlmenően, hogy egyik említett csoportba sem tartoznak —, hogy jellemzően sajátos eljárásjogi problémák vezettek a törvénysértés megállapításához vagy közérdeklődésre számot tartó, nagy médianyilvánosságot kapott büntetőügyekben születtek.

Sajátos büntetőjogi probléma törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban történő megoldására volt példa ben, amikor egy ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt folyamatban volt büntetőügyben van-e helye pótmagánvádnak.

A Legfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyészével ellentétes — álláspontja szerint nincs, így a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt végzésével elutasította. A jogorvoslati indítvány szerint az alapügyben távollevő terhelttel szemben folytatott perújítási eljárás eredményeként a bíróság a perújítást elutasítja, ha arra a meggyőződésre jut, hogy az alapügyben hozott határozat minden részletében törvényes.

A legfőbb ügyész szerint a perújítást elbíráló bíróság megsértette a Be. A legfőbb ügyész ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést állapítsa meg, a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárás új közös jogorvoslatok rendeltetése, hogy a felülvizsgálattal és perújítással nem támadható határozatokban előforduló törvénysértések esetén elvi iránymutatást adjon a joggyakorlat számára a követendő eljárásról.

Az alapul fekvő ügyben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a legfőbb ügyész — a törvénysértés megállapítása mellett — nem azért indítványozta a perújítási eljárásban hozott új ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését, hogy a új közös jogorvoslatok új perújítási eljárásban a terheltre kedvezőbb döntés szülessen, hanem kizárólag annak érdekében, hogy ugyanazt a döntést és jogkövetkezményeit ne a perújítás eredményeként meghozott határozat, hanem a perújítással megtámadott határozat tartalmazza, és a perújítást a bíróság utasítsa el.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata¹

A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint a törvény erre azonban nem biztosít lehetőséget, így a törvénysértés megállapítását meghaladóan egyebekben a legfőbb ügyész indítványának nem adott helyt és a jogorvoslati indítvánnyal megtámadott jogerős határozatot nem helyezte hatályon kívül az új perújítási eljárás lefolytatása érdekében.

Ugyanezen a napon másik — az ügy a vállízület ízületi gyulladása a gyulladás enyhítésére tekintve azonos tényállással rendelkező — ügyben a Legfelsőbb Bíróság eljárásjogi szempontból azonos tartalmú határozatot hozott.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat azonban nem vezetett eredményre, az indítványt a Kúria végzésével elutasította. Összegzés A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elsődleges célja azon, jogerős bírósági határozatokban előforduló, esetenként súlyos törvénysértések orvosolhatóságának biztosítása, amelyek más rendkívüli per­orvoslattal nem támadhatók és így nem is kiküszöbölhetők.

A történeti fejlődés áttekintésével és a vonatkozó joggyakorlat elemzésével megállapítható, hogy az e jogorvoslattal támadható határozatok köre a jogalkotás eredményeképp fokozatosan szűkül.

Rendkívüli jogorvoslati eljárások Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló

Az empirikus vizsgálat során azonosított négy ügytípus új közös jogorvoslatok kettő a külföldi ítéletekkel kapcsolatos és az elkövető visszaesői minőségét érintő esetében jogszabálymódosítások folytán már feltehetőleg nem — legalábbis kevesebbszer — lesz szükség az igénybevételére. Ez azt is jelenti, hogy a jogalkotó figyelemmel kíséri a vonatkozó joggyakorlatot, reagál az esetenként előforduló büntetőjogi anomáliákra és azok kiküszöbölése érdekében akár jogszabálymódosítással járó erőfeszítéseket is tesz.

Ez a tendencia üdvözlendő és kifejezetten új közös jogorvoslatok, egyúttal azt is jelzi, hogy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat — áttételesen — hozzájárul a jogfejlődéshez, valamint igazolja annak ultima ratio jellegű rendkívüli perorvoslati létjogosultságát is.

Hasznosmegbeszélések