Fájnak a kis ujjízületek

Boross György Gyakori elváltozás a kézen a Heberden-szindróma. Sokan azt hiszik, az igénybevételtől alakult ki.
Artrózis: Állítsuk meg az ízületek kopását Ha egy ízület váratlanul megduzzad anélkül, hogy előtte megsérült volna, vagy a beteg köztudottan artrózisban szenvedne, alapos kivizsgálásra van szükség. Többféle betegség kezdődhet ugyanis azzal, hogy egy vagy több ízület megdagad. Számos esetben azonban csak a további tünetek kialakulása mutatja meg, mi rejtőzik pontosan az ízületi duzzanat mögött. A tünetekért felelős lehet például a gerinc gyulladásos reumája Az akut ízületi duzzanat kialakulásának oka lehet teljesen egyértelmű: például egy síbaleset következtében kialakult térdszalagszakadás. Ilyenkor a sérülés miatt bevérzik az ízület vagy a környező szöveti rész izom, tok, szalagok, inak.
Lényeges az is, hogy mit lehet vele kezdeni. A főleg középkorú hölgyeken jelentkező kézízületi kopás az ujjak, különösen a köröm- és középpercek ízület közeli bütykösödésével jár, amit Heberden-csomónak nevezünk.
Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek csak később csontosodnak el. Az elváltozás elsősorban leányágon öröklődik, férfiaknál ritkább.
A csomók csak addig fájnak, míg kinőnek, később inkább szépséghibát okoznak, de bizonyos — finom ujjmozgást igénylő — foglalkozást űzőket akár pályájuk feladására is kényszeríthetik. A panaszok szakaszosan jelentkeznek, időnként visszatérnek.
Előrehaladott állapotban már torzulás, deformitás látható a röntgenfelvételeken is. A laborvizsgálatok például a süllyedés és a fehérvérsejtszám általában normálisak, a betegség súlyosságától függetlenül.
Kezelésként, a fájdalom enyhítésére meleg vízben kimozgató gyakorlatokat lehet végezni, hogy az ízületek mozgékonyságát, amennyire csak lehet, megőrizzük.
Hasznos a fizioterápia, a helyi ultrahang- és iontoforézis kezelés, mert segít a fájdalom és a merevség leküzdésében. Fájdalomcsillapítókat és nem szteroid gyulladáscsökkentőket a fájdalom és a duzzanat csökkentésére fájnak a kis ujjízületek, utóbbi gyógyszereket kúraszerűen kell szedni, általában egy-egy alkalommal három-négy, de maximum hat hétig.
Végső esetben — ritkán — szteroid oldat is adható az ízületbe a fájdalom oldására és mozgástartomány növelésére, de ez a módszer korlátlanul nem, évente maximum háromszor alkalmazható. Súlyos, előrehaladott kopás esetén, ha minden más terápia eredménytelen volt, szilikonból készült ujjízületi protézis beültetése, vagy — gyakrabban — az érintett ízületek dróttűzéssel történő elmerevítése jön szóba.
Lehetséges, hogy a fokozott igénybevétel is hozzájárul a kezén lévő csomók kialakulásához, de inkább az örökletes tényezők és az egyéni hajlam játszanak szerepet ebben a betegségben. Pácienseimnek mindig elmondom: a folyamat sajnos nem gyógyítható, de tünetei enyhíthetők, rosszabbodása lassítható, amihez a fent leírt gyógyszeres és fizioterápiás kezelési lehetőségeken túl talán még a kéz ujjainak rendszeres mozgatásával és használatával lehet hozzájárulni.
Ezek is érdekelhetik.