A porcot és a csontokat kötőszövetek képezik

Filmösszeállítás a csontáttétekről Főként csontokból, kisebbrészt porcokból álló belső vázrendszerünk összetett feladatot lát el: a vázizomrendszerrel együttműködésben lehetővé teszi az akaratlagos mozgásokat, mechanikai védelmet biztosít egyes testtájainknak, és vérképző rendszerünknek is otthont ad.

Az így összekapcsolódott csontok egymáshoz viszonyított elmozdulásai korlátozottak, vagy teljesen hiányoznak pl. Ugyanakkor ezen összeköttetések jelentős része bizonyos elmozdulást lehetővé tesz a szomszédos csontok között, ami hozzájárul a csontvázrendszer rugalmasságához. Részben fennmaradásuk, másrészt rugalmasságuk az életkorral előnytelenül változik. Így egyesek nem is tekinthetők állandó anatómiai képződménynek.

Mind törzsfejlődési, mind egyedfejlődési szempontból a porc az elsődleges szilárdító szövetünk, azonban a magzati élet során a porcok jelentős része szinte teljes egészében elcsontosodik. Más csontok közvetlenül a magzati kötőszövetből alakulnak ki. A hosszú csöves csontok - mint a combcsont vagy a felkarcsont - képezik a csont "archetípusát".

Alakilag egy hosszú, hengeres középdarabra - a diafízisre - és a gömbölyded, ízületeket képző végdarabokra - az epifízisekre - oszthatók. A hosszú csöves csontok porcos előtelepből fejlődnek.

• CytoProtect Joints A kollagén az ízületek kenőolaja!
• Funkcionális anatómia I. | Digitális Tankönyvtár

A magzatban a csontosodási folyamat a diafízis és az epifízisek centrumaitól indulva minden irányban terjed, mígnem végül az eredeti porcszövet az epifízisek ízületi felszíneire és az epifízis-diafízis átmenetekre szorul vissza.

Előbbi helyen a porcszövet ízületi porc formájában az egész élet során fennmarad, míg az utóbbi helyen az osztódásra képes epifízis-porcot alkotja, amely a csont hossznövekedéséért felelős, és csak a serdülőkor végén, a növekedés lezárultával csontosodik el.

Az epifízis-porc régióját, a fiatalkori epifízis-diafízis átmenetet külön néven, metafízisként is említik. A hosszú csöves csontokat kívülről egy erős, erekben és idegekben gazdag kötőszövetes tok, a csonthártya borítja, amely összenő a csont külső, kompakt kéregállományával.

TÁMASZTÓSZÖVETEK Az előzőekben láttuk, hogy a kötő- és a támasztószövetek közös jellemvonása a sajátos szerkezetű sejt közötti állomány előfordulása, mely csupán mennyiségével, de mechanikai tulajdonságai folytán is rendszerint sokkal szembetűnőbb része a szövetnek, mint maguk a sejtek.

A kéregállomány alatt a diafízis területén egy összefüggő, nagy velőüreg, az epifízis területén pedig vékony csontgerendákból álló szivacsos, hálózatos csontállomány található.

Az egységes, tág velőüreget a sárga csontvelőnek nevezett zsíros szövet tölti ki, a szivacsos állomány zegzugos üregrendszerét viszont a porcot és a csontokat kötőszövetek képezik egyik legaktívabb sejtállománya, a vörös csontvelő foglalja el, melyben a vér valamennyi alakos eleme képződik, az oxigént szállító vörösvértestektől az immunrendszer fehérvérsejtjein át a véralvadásért felelős vérlemezkékig.

Sosem lehet elég korán kezdeni, hogy odafigyeljünk az ízületeink és csontozatunk egészségére, melynek egy fontos eleme lehet a megfelelő étrend. Éppen ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a téma kapcsán. Az ízületek és a csontok Az ízületek mozgató és összekötést szolgáló képletek, számos fajtájuk létezik. Az egyszerűség végett most az ízületi nedvet is tartalmazó típust mutatjuk be általánosságban, amilyen a például a könyök ízülete vagy a térdízület. Ezek a típusú, úgynevezett synoviális ejtsd: szinoviális ízületeket az összekötendő csontok végei, a csontok ízületi felszínén lévő üvegporc réteg, és a közöttük lévő ízületi folyadék ezt hívják synoviának alkotják, valamint az őket körülvevő tömött kötőszövetes ízületi tok.

A vörös csontvelőt - már funkciójánál fogva is - gazdagon átjárja a vér, és a csont kompakt állománya is erekkel sűrűn behálózott ellentétben a porcokkal, melyeknek belsejében egyáltalán nincsenek erek. A lapos csontok pl. Ezek a csontok nem porcos előalakon át, hanem közvetlen csontosodás útján a magzati kötőszövetből mezenchimából keletkeznek.

Velőüreg bennük nem található, a csonthártya és a kéreg alatt kizárólag vörös csontvelővel telt szivacsos csontállományt találunk. Ennélfogva felnőttekben ezek a csontok adják a vérképzés túlnyomó hányadát.

Legfrissebb anyagaink:

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Legfrissebb anyagaink: Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei?

Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei?